2014. augusztus 26., kedd

Gondolat néhány sorban

Gyereknevelés? Hogyan igen, és hogyan ne!

*Ma történt: Állok a Közértben, a pénztárnál a sorban. Gondolkodni kellene, mindent megvettem-e, amit akartam, számolni a visszajárót, de egyszerűen nem lehet.Lebénul az agyam az irtóztató hangerőtől. Egy gyerek ordít, de valami félelmetes hangerővel, hisztériásan, bántóan, rémesen. A többi vásárló is a fülét fogja, vagy a szemét forgatja. Anyuka pedig semmit nem tesz,nem is szól a gyerekhez. Arcán az a jellegzetes, önmagával elégedett kifejezés: Látjátok, a világra tojtam egy gyereket, és ilyen csoda még soha meg nem történt, mióta világ a világ!
 Sajnálatosan, mostanában egyre több ilyen típusú kismamával és fiatal anyukával találkozni.El vannak szállva önmaguk teljesítményétől, miközben a gyerekre nem érnek már rá odafigyelni. Szánalmas.
Amikor az ellenszenves, maszatos,erőszakosan ordító kölök pillanatnyi szünetet tart, -levegőt vesz talán?-meghallok egy másik hangocskát, egy kis ezüstös csilingelőt,éppen ezt mondja az anyukájának: Megkaphatom a kosarat? Finoman, udvariasan, mint valami kis hercegnő.Jól megnézem őket is, a kicsi lány ovis korú,formás, aranyos tündérke, az anyukája  kedves, csinos fiatal lány ,beszélget a kislánnyal,de hogy mit mond neki, azt nem hallani, mert a másik, az üvöltöző sziréna máris folytatja, rezegnek a falak tőle.

*A másik eset a napokban történt.Szentendrén kirándultunk (csodaszép volt!!) és beültünk ebédelni egy helyre.
A mellettünk levő asztalnál a Család:apa,anya,kislány-ötéves forma, és etetőszékbe kötözve a kis zsarnok.Apuka és a nagyobb kislány egymással beszélgetve ebédel, anyuka pedig a kis Zsarnokot trenírozza, Pavlovi reflexet építve benne szorgalmasan és következetesen. Így:gyerek ordít,sikít,csapkod-anya ad neki enni egy falatot, majd ő is eszik tovább. A gyerek megint ordít,sikít,csapkod,erre megint kap egy falatot.És így tovább, folyamatosan.Csak akkor kap megint, ha ordít. Szinte állandó a fülsértő sivítás, nemcsak nekünk nem tetszik.
Miért kell ezt így, könyörgöm?? Miért nem figyel arra a szerencsétlenre, és miért nem eteti normálisan? Miért várja meg mindig, amíg az üvölteni kezd? Más anyuka tud úgy is enni, hogy közben a gyerekre is figyel? Létezik? Persze :)
Például pontosan a másik oldali szomszéd asztalnál, másik család,másik apuka és másik anyuka, ölében a pici gyerekkel, kedvesek, normálisak, nyugodtak, esznek. Együtt, egyszerre. Nem kell a picinek minden falatért ordibálni, üvölteni, erőszakoskodni.

Mennyire más.

Elgondolom,vajon  milyen felnőttek lesznek majd ezekből a gyerekekből?

2 megjegyzés:

  1. Tudnék mesélni... Már az oviban is vannak "eszem megáll" dolgok...

    VálaszTörlés
  2. Tristen, ez egy remek írás volt, tökéletesen megfogalmaztad azokat a gondolatokat, amik az én véleményem is!!! Nem egyszer futok bele én is ilyen családokba, és mindig elképeszt, hogy emberek mennyire nem tudnak viselkedni, és ilyeneknek vannak gyerekeik. Az egy dolog, hogy se anyának se apának nincs ideje foglalkozni a gyerekével, de a legtöbb ilyen szülő nem is tudja hogyan kell-kéne foglalkoznia normálisan vele. Csak kell a gyerek és ennyi. Így hát, olyanok a kölykök, amilyenek. Egy buta, értékrend nélküli világban élnek a szüleik miatt.

    VálaszTörlés